A belső béke 6. jele: A pillanatok örömteli élvezete

A belső béke állapotában igazából semmire sincs szükségünk. Mindig pont azzal vagyunk békében és harmóniában, ami éppen megnyilvánul. Nem a körülmények megváltoztatására fókuszálunk állandóan, hanem a jelen pillanat megélésére. Annak kihasználására, ami itt és most lehetséges.

Ha ez éppen egy felhőszakadás vagy egy tornádó kellős közepén találjuk magunkat, az pontosan annyira teljes számunkra, mint egy kellemes tavaszi napsütéses reggel madárcsicsergéssel és lágy szellővel. Maximum amikor tombol a vihar, nem megyünk ki a szélbe. S igyekszünk másoknak is szélvédett, biztonságos helyet találni vagy biztosítani. Pontosan értik és alkalmazzák a zápor tanítását:

Ha esik az eső, és az ember kint áll az esőben,

akkor vizes lesz.

Ez a zápor tanítása.

Jelmondatunk a belső béke állapotában, hogy az élet szép, s ezt minden pillanatban meg is éljük. Ha bármi konfliktus vagy nehéz helyzet alakul ki, a belső rugalmasságuk által képesek vagyunk azt átformálni.

A kínaiak szemében a cseresznyefa-virágzás nyugodt békéje kifejezi

a boldogságot és a harmóniát.

A belső béke 7. jele: A szeretet befogadásának képessége

A szeretetnek és a törődésnek két mozzanata van, és mind a két mozzanat egyformán fontos. Van az a fajta szeretet, amikor én teszek valamit másokért: ez az aktív vagy cselekvő szeretet.

A szeretet másik oldala, hogy képes vagyok elfogadni és befogadni mások törődését. Bármit megtehet értünk a környezetünk – akár a csillagot is lehozhatja az égről–, ha nem tudjuk azt befogadni, semmit nem ér.

Nyilván ez a fajta szeretet kapcsolat sem teljesen passzív, ugyanis a befogadás egyik fontos eleme a mások aktivitásának megköszönése, a hála kimutatása.

Ugyan a szeretetnek nem feltétele a másik reakciója, de a hála önmagában is nagyon erőteljes adás, mely a kapcsolódás energiáját megsokszorozhatja, tovább erősítve azon működésünket, mely a belső békére való törekvésünket támogatja.

A belső béke 8. jele: Megelégedettség és hála

A belső harmónia egy örömünnep. Annak az ünnepe, amikor a lét ünnepli önmagát. Annak a belső tapasztalata, hogy élni jó és az élet is jó.

Ez a szabad és örömteli állapot természetes módon megnyilvánítja a hála érzetét, s pont ez az érzet az, ami miatt egy harmonikus ember képes áldássá válni mások számára.

Az élet örömének ünnepe számtalan módon megnyilvánulhat. A lényege egy örömteli kapcsolódás az emberekhez, a tárgyakhoz, a természethez. Egy boldog ember jelenlétében időzni pont ezért olyan örömteli és boldogító, ha képesek vagyunk ellazulni és befogadni az ő békéjét és harmóniáját.

Egy boldog ember létének befogadása pontosan ugyanazokat a kihívásokat tartalmazza, mint bármi más az életben. A szeretet akadályainak kapcsán erről már írtam, de ha a szeretet szót kicseréljük boldogságra, gazdagságra, szabadságra, örömre vagy bármi másra az ott leírtak egy az egyben igazak arra is.

A belső béke 9. jele: Spontán megjelenő öröm

A belső harmónia egyik gyakori megnyilvánulása: a belső öröm. Ez egyrészt gyógyítja a környezetünket, gyógyít minket is, s nem mellékesen áldás mindenki másnak is.

A spontán örömnek nagyon fontos tulajdonsága, hogy nincsen kiváltó oka. S pont ebből adódóan nem függ a külső körülményektől.

Ha megnézünk egy kisbabát – kinek a környezete rendezett (nem csak a felszínen, hanem valójában) -, az pontosan ezt éli meg.

Ha fáj a hasa,

ha éhes,

ha tele a pelus,

azt lekommunikálja (sír), de különben teljesen jól elvan, hangját se hallani. Öröm a világnak, öröm a szülőknek, s mindenkinek aki csak meglátja őt. S ez a fajta belső állapot később is elkíséri az embert spontán megjelenő önbizalom és magabiztosság formájában.

Az öröm megélése attól válhat teljessé, ha azt kölcsönösen meg tudjuk valakivel osztani.

Személyes tapasztalatom

A belső béke megtapasztalása egy hatalmas érték. Sokan csak vágyakoznak rá, sokaknak meg nem igazán kérdés. Nem is értik, mások miért nem tapasztalják meg, s miért nem élik a belső nyugalom állapotát.

Csak értetlenül figyelik, miért rohangálnak egyesek föl s alá, s miért nem tudnak végre lenyugodni. De azt sem igazán értik, mitől válhat valaki tétlenné, depresszióssá, motiválatlanná vagy céltalanná.

A titok viszont pont abban van, hogy a belső egyensúly állapotában az életünket a szélsőséges érzelmi, mentális és fizikai reakcióktól mentesen éljük. S ennek akadályait képesek vagyunk elengedni.

Amikor én magam elkezdtem kimászni a gödörből, akár másoknak segítettem ugyan ebben, sokszor azt vettem észre, hogy a mindennapok tele voltak érzelmi és mentális korlátokkal, mely behatárolja az életet.

Ezért tanítom az elengedés (Sedona) módszerét. Hogy könnyebb és egyszerűbb lehessen az életünk.

Nem csodaszer, mert aki nem tudja vagy nem akarja elengedni az életének egyetlen pici szeletét sem, az nem fogja megtapasztalni az eredményeket, ami mindenkinek a saját története. Én azokra igyekszem figyelni, akik elegendően bátrak ahhoz, hogy ne csak a szavak szintjén akarják a változást, hanem ténylegesen felvállalják annak összes aspektusát.